A címmel ellentétben a híres-hírhedt amszterdami  „szippantás” ugyan elmaradt, de a városban eltöltött pár nap talán ezért, vagy ennek ellenére, de feledhetetlen volt. Ez az utazás igazán nem tervezett, mondhatni spontán túraként indult. Vagyis az tervben volt, hogy majd egyszer, de egy véletlen folytán most jött el az az egyszer.

Mivel nagyon közelgett az év vége, így a szabadságból már csak egy hosszú hétvégére futotta. Ezért fontos volt az utazás megtervezésénél, hogy a lehető legkevesebb idő menjen el az utazással és minél több időt tölthessünk Amszterdamban. Gyors keresgélés: a vonat jó és kényelmes, de az utazással töltött idő nagyon hosszú, ugyanez igaz a Flixbusra is. Tehát maradt a repülés. Sajnos közvetlen járattal nem lehet Budapestről Amszterdamba utazni, így minimum 1 átszállást be kell vállalni. Mi az eddig általunk megbízhatónak számító Lufthansát választottuk, aki ugyan nem kis pénzért, de vállalta, hogy 14.45-ös budapesti indulással, frankfurti átszállással 18.40-re Amszterdamba repít.

Ugyan a becsekkolásnál jelezték, hogy kb. 20 percet késik a járat, de ne aggódjunk, mert még így is elérjük Frankfurtban a csatlakozást. Hát nem így lett. A gép nem 20 perc, hanem 1 órás késéssel indult, vagyis akkor landoltunk Frankfurtban, amikor az amszterdami gép épp felszállt. Persze nélkülünk. Ennyit a német pontosságról. De azért arra nem számítottunk, hogy még 20 percet ülünk a gépen, mert valami meghibásodott és nem tudták kinyitni az ajtót. Végül minden rendeződött, kijutottunk a repülőből, átraktak egy Münchenbe menő gépre, majd onnan minden jó, ha jó a vége, este 11 órára meg is érkeztünk Amszterdamba. A reptérről alig 10 euróért 20 percnyi utazással gyorsan be is vonatoztunk a központi pályaudvarra és onnan végigküzdve magunkat a város egyik legrégebbi utcáján, a Nes-en bulizó tömegen, megtaláltuk a szállásunkat, a Rho Hotelt. Ez nem a mi napunk volt, de végül sikeresen megérkeztünk.

A szálloda remek helyen, a Dam tértől egy utcára található, így első napunkat rögtön a főtér felfedezésével kezdtük. A tér legfőbb látványossága a kezdetben városházaként működő, mára Királyi Palotaként funkcionáló épületegyüttes.

Ugyan a királyi család már rég nem itt lakik, csak reprezentációs célokra használják. Mellette a Nieuwe Kerk (Új templom), ami valaha katolikus templomnak épült, majd a református egyházé lett. Jelenleg már nem használják istentiszteletekre, kiállító- és rendezvényközpontként működik.

A térről induló bevásárlóutcán át jutottunk egy kellemes, csendes zárt kertbe, a 14. században létrehozott Begijnhof-ba. Ebben a szép zöld pázsittal borított kert köré épült házakban valamikor a beginák éltek. Ők vallásos hajadon vagy özvegy nők voltak, akik szoros közösségben éltek úgy, mint az apácák, de függetlenebbek voltak, nem tettek tisztasági fogadalmat és sokkal több szabadságot élveztek. A katolikus vallást a 16. században betiltották, de az intézmény, mivel magántulajdonban volt, továbbra is fennmaradt. Az utolsó begina 1971-ben hunyt el, de a házak továbbra is lakottak. Érdemes betérni a kert sarkán található kápolnába is.

Mivel Amszterdam a csatornák városa, így mindenképpen terveztünk egy hajókázást a csatornákon. Erre a főutcán, a közel 100 éve családi vállalkozásként működő Rederij Kooij csatornahajózási céget választottuk.

Már a harmadik generáció viszi tovább az üzletet. A kényelmes, hatalmas tetőablakokkal ellátott hajó 1 órán keresztül vezet végig a csatornákon, ahol angol, német és holland nyelvű idegenvezetés mellett csodálhatjuk a várost, illatos forró teát, vagy hideg sört kortyolgatva. Végig hajóztuk a csatornagyűrűt, megcsodáltuk a "táncoló" házakat, és a régi, gazdag holland építészet remekeit.

A hajókázás után a csatornák partján elsétáltunk a mai nap kulturális programjához, a múzeumok terén lévő Van Gogh Múzeumba. Átsétálva a Rijks Múzeum alatt nem nehéz megtalálni a múzeum modern épületét. Minden érdeklődőnek javaslom, hogy időben foglaljon jegyet a múzeum honlapján, mert a helyszínen nem lehet jegyet venni, és főként hétvégén nagyon gyorsan elfogynak a jegyek. Még a jegy birtokában is hosszú sort kell kiállni a bejárat előtt. De ha már bejutunk az előtérbe, akkor sokkal jobban eloszlik a tömeg. Az épület nagyon modern, a kiállítótermek jól elrendezettek, még az ismert képek is jól megközelíthetők, nem kell tömegek között áttörni, hogy láthassuk a világhíres képeket.

Lélegzetelállító eredetiben megcsodálni az eddig csak albumokból ismert képeket. Aki kicsit „stréber” és előre készülne a kiállítás képeiből, annak ajánlom a múzeum honlapját! Kiváló, sok-sok hasznos infóval szolgál a művész életéről és a festményeinek születétéről is.

Ha valaki a Van Gogh Múzeum bejárása után még rendelkezik némi erővel, annak ajánlom az épületben berendezett Gustav Klimt időszaki kiállítást is. A "Golden Boy" leghíresebb képei a Van Gogh Múzeum és a  bécsi Belvedere Múzeummal együttműködésben jött létre és 2023. január elejéig itt megtekinthetőek.

Hazafelé az erős, hűvös szél "felűzött" a villamosra, amivel egészen a fő pályaudvarig zötykölődtünk. Hideg ide vagy oda, mindenképpen érdemes kipróbálni a helyi villamosközlekedést, mert ezzel szinte mint egy turistabusszal, végigjárhatók a város nevezetességei. A város fő pályaudvarának a főépülete is megér egy látogatást. Ugyan innen indul és tér vissza minden látogató, mégse fordítunk túl nagy figyelmet az épületre, pedig megéri a folyópartról visszanézni az impozáns épületre.

Kultúrával megtelve kicsit más területen, a piroslámpás negyedben folytattuk a napunkat. Amszterdam azon kevés helyek egyike, ahol még ma is legális a prostitúció. Állítólag már a 13. századtól virágzik itt az üzlet, a fűszerkereskedő hajók matrózai verték el kevés pénzüket némi élvezetekért cserébe. Igazán érdekes, hogy a nappal békés, nyugodt folyópart és a csendes, szűk, kis utcák nyüzsgő, turistaközponttá válnak. Szinte hullámzik a tömeg az utcákon, a hölgyek kis kirakataikban kínálják csábosan szolgáltatásaikat. Érdekes látvány, ahogy a bordó függönyök kinyílnak és a csábító ruházatban odabent illegetik magukat a nők, kintről pedig ámulják, csodálják őket a járókelők. Biztos nem lehet egyszerű munka, de gondolom, hogy amíg kereslet van, addig… márpedig kereslet mindig volt és valószínű lesz is. A kirakatok mellett található itt sok sexshop, peep show, coffee shop, az Erotika Múzeum és a Marihuana Múzeum is.

A híres-hírhedt negyeden kívül is hatalmas az élet a belvárosban, rengeteg az iszogatásra csábító pub, bár, kocsma és mindenfelé hullámzik a bulira éhes fiatalok csapata. Mi egy kellemes piros lámpás negyedbeli pubban zártuk a napunkat, ahol meg kellett kóstolni a finom holland gint (jenever) és persze helyi frissen csapolt Heineken sem maradhatott el.

Második napunkat a kellemes reggeli elfogyasztása után a virágpiacon kezdtük. Bár most túl hideg volt a vágott virágokhoz, így a leleményes kereskedők fantasztikus kiállítású virághagyma vásárral csalogatják a turistákat. Minden stand tele a legváltozatosabb tulipánhagyma-válogatással. De ha valaki nem szeretne előre összeállított válogatást venni, akkor saját maga gyűjtheti össze ki a neki tetsző fajtákat az óriási választékból.

És ha a nagy válogatásban megéheznénk, akkor a piac túloldalán találhatók a sajtárusok, ahol vásárlás nélkül is jól lakhatunk a sajtkóstoló pultoknál.

Karácsony révén az egész város meseszerű ünnepi díszben állt. Egyik legszebb részen, a Rembrandt-téren folytattuk a sétát, ahol a karácsonyi fények mellett a fabódékban vásárolt frissen sült édességek és gőzölgő forralt bor mellett pihenhettük, miközben a téren kialakított jégpályán korcsolyázó gyerekek és családok vidám hangulatú csetlés-botlását követhettük.

Mára is maradt egy „kis” kulturális program, a Rijks Múzeum meglátogatása. Jegyet ide is érdemes a múzeum honlapján előre on-line megvásárolni, mert itt is hatalmas sor fogadja az idelátogatót. Nem is véletlen, hiszen ez a holland aranykor festészetének a legjelentősebb bemutató helye. Nemcsak a világ legjelentősebb Rembrandt-gyűjteménye van itt, de gazdag a holland és németalföldi festészeti és szoborgyűjteménye is. Bár Rembrandt egyik fő műve az „Éjjeli őrjárat” helyszíni restaurálás miatt csak egy körbekerített üvegkalickán keresztül tekinthető meg, de így is varázslatos. Rembrandt sok híres műve mellett a hírességek csarnokában gyönyörködhetünk a 17. század kiváló alkotásaiban. De a festészeti kiállításokon kívül megtekinthetőek az ázsiai pavilon kincsei, a különleges kiállításokon a fegyverek, porcelánok, hajómakettek és még a régi babaházak is. Ha elfáradtunk, akkor megpihenhetünk akár az aulában, ahol modern építészeti megoldásokat láthatunk, vagy az előtérben, ahol az intarziás mozaikpadlót, festett jelenetekkel teli falakat és ólomüveg ablakokat csodálhatjuk meg.

A múzeumi élmények után korgó gyomorral kulináris örömök után néztünk. A belváros tele van jobbnál jobb nemzetközi éttermekkel Sok ázsiai, olasz és rengeteg argentin steakbár kínálja étkeit. Mi egy kellemes olasz étterem mellett döntöttünk, ahol két jó kedélyű idős pincér biztosította a hangulatot és a finom ételt. Teli gyomorral még egy utolsó sétát tettünk a piroslámpás negyedben, ahol búcsúzóul még befizettünk egy roppant hangulatos éjszakai hajókirándulásra. Fantasztikus látvány volt a tegnap délelőtti útvonalat végig hajózni sötétben, a békés csatornákon csendesen sikló hajóról gyönyörködtünk a csodásan kivilágított épületekben. 

Sok mindent láttunk, de maradt egy csomó látni és kipróbálni való, ami már ebbe a pár napba nem fért bele. Tehát ide is vissza kell jönnünk! Amszterdam visszatérünk!!!