Miért éppen Mexikó? Hát csak.... Kínai utunk után úgy gondoltuk, hogy ne legyen Ázsia, hanem valami nagyon más. Így indultunk. Aztán nagyon beindultunk, majd minél többet olvastunk, annál inkább berezeltünk. Rossz a közbiztonság, sok a tolvaj, még élénken él a 43 meggyilkolt diák esete, borzasztó hírek terjengnek a drog bárók háborúiról, minden híradás rosszat mond Mexikóról, talán mégsem kellene. Akkor inkább Skócia... De mi sohasem szoktunk meghátrálni, ráadásul Skócia is van olyan drága, mint Mexikó. Meg egyébként is, ha már egyszer a vezérhangya elindult... Legyen mégis inkább Mexikó! Beszereztünk minden fontos infót, a netről, Mexikóban élő magyaroktól, még a mexikói követséggel is konzultáltam, majd végleg eldőlt, lesz, ami lesz IRÁNY MEXIKÓ!!!

Előkészületek 

Mivel minden alkalommal egyénileg utazunk, minden információt a netről szedek, erre az a mondásom, hogy ami nincs a neten, az nem is létezik. Kína esetében kicsit zavaró, hogy a szék-szék-emberke írás számomra értelmezhetetlen, de szinte minden (vonatmenetrend, metróvonalak, jegyrendelés stb.) megtalálható angolul is, csak keresni kell!

Utazás

Repülő - ha van rá mód javaslom az éjszakai utazást, 12 -13 óra utazás után, amikor reggel leszáll a gép, ugyan fáradt vagy és összetört, de telve kíváncsisággal rögtön nyakadba veheted a várost és este 28-30 órás ébrenlét után nem lesz gond az alvással.

Vonat - fantasztikus gyors és modern vonatparkkal rendelkezik Kína.

Peking - 15. nap

Az éjszakai gyorsvonattal reggel 9 órára megérkeztünk Pekingbe. Ragyogó napsütés és már reggel 30 fok körüli meleg fogadott. Rutinosan, mintha haza mennénk, indultunk a már jól ismert Hyde hotelünkbe. Szerencsére már elkészült a szobánk, így rögtön be is cuccolhattunk. Egy kis pihenő után úgy döntöttünk, hogy a mai napot a Tiltott város újbóli felfedezésével kezdjük. Tavaly ugyan már jártunk itt, de akkor az egész éjszakai utazás fáradtságával nem tudtuk úgy értékelni, ahogy megérdemelte volna. Így irány Tianammen tér. 

Shanghai - 13. nap

A mai napra eredetileg kirándulást terveztem Hangzhouba, ahol a fő látványosság a Nyugati tó lett volna. De már tegnap eldöntöttük, hogy nem biztos, hogy megéri sorbanállni a jegyért, majd oda-vissza 3 órát utazni azért, hogy megnézzünk még egy tavat. Inkább sokáig alszunk, sétálunk, megnézzük a Pudongban az Akváriumot és kimegyünk a Pudong repülőtére, hogy kipróbálhassuk a Maglev nevű szuper gyorsvonatot, ami arról híres, hogy egy mágneses pályán megy.

Shanghai-Suzhou - 12. nap

Ma is, mint eddig mindig, sokáig aludtunk. Pedig mára Suzhou felfedezését tűztük ki célul. A városkát Kína Velencéjének tartják, a Jangce alsó folyása közelében, a Nagy csatorna partján épült, sok-sok kerttel. A város csatornáin több, mint 310 híd ível át. A szokásos reggeli után elindultunk a vasútállomásra. Nagy nehezen megtaláltuk a jegyvásárlási helyet és viszonylag gyorsan sikerült jegyet vennünk. Pedig ez Kínában nem is olyan egyszerű.

Shanghai – 10. nap

Ma szomorúan elbúcsúztunk a kellemes szállodánktól, és elmetróztunk a pályaudvarra. Szerencsére csak két megálló volt és alig voltak a metrón. A pályaudvarra is sorban állás nélkül sikerült bejutnunk. A nanjingi pályaudvar nagyon szép, modern, világos.

Nanjing – 9. nap

Ma reggel az éjszakai vonattal érkeztünk meg Nanjingba. A vonatút Luoyangból Nanjingba nagyon kellemes volt. A kupétársaink nyugodt, békés emberek voltak, anyuka és a fia, vagy a nővér és az öccse, ez itt Kínában nem egyértelmű, mert borzasztóan nehéz az emberek életkorát meghatározni. A lényeg: egy kellemes, nem rázós és nem horkolós éjszaka után reggel 8 órára begördült a vonatunk a nanjingi pályaudvarra. Sajnos ma is lógott az eső lába. De mindez nem szegte kedvünket, a már jól bevált módszerrel egyből vettünk jegyet a shanghai szuperexpressre, majd elindultunk megkeresni a szállodánkat. Bíztunk benne, hogy addig nem fog leszakadni az ég és kis szerencsével már elfoglalhatjuk a szobánkat. És láss csodát, rögtön megtaláltuk a szállodát és hamarosan elfoglalhattuk a 310-es szobát.

Luoyang- 6. nap

Ma ködös, párás reggelre ébredtünk. Szinte hihetetlen, hogy tegnap még éjfélkor is 30 fok volt. Ébresztő után reggeli, pakolás, majd búcsút intve Xiannak (de jó volt itt) irány az állomás. Amint kiléptünk a hostelből, elkezdett csöpögni az eső. Sebaj, a metró egy köpésre van, a vasútállomás pedig közvetlenül a metróval egybeépítve, így nem is kell esőkabát. Mivel a mai célpont Luoyang 400 km-re van, ott biztosan nem esik. Gondoltuk mi...

 A szuperexpress egyébként tényleg szuper, gyors és nagyon kényelmes.

Xian – 4. nap

Miután megérkeztünk Xianba, sodródtunk kifelé a tömeggel. A kijáratnál rögtön leszólított minket egy ember, aki taxit ajánlott. Hát eddig nem igazán volt túl sok jó tapasztalatunk a kínai taxisokkal kapcsolatban, de ez kivételt jelentett. Szerzett nekünk egy taxist, aki 13 yuanért elvitt minket a szállodánkhoz. Amikor kiszálltunk nem igazán láttuk a szállodát. Szerencsére pont jött arra egy fehér pár, akiktől érdeklődtünk az Ancient Youth Hostel iránt. Hát ők pont onnan jöttek, és mutatták, hogy alig 10 méterre az udvarban van a szállás.

És elindultunk…

Még Budapesten - reggel órára keltünk, gyors reggeli, majd irány a buszmegálló. Az idő elég hűvös, szeles volt. Persze a buszjegyeket otthon hagytuk Pakson, így az első út a jegyirodába vezetett. Ja, persze vasárnap reggel ez zárva volt. Na, ez is jól indul… Azért eljutottunk a reptérre. 11 órakor indultunk Helsinkibe. Ott volt 2 óra szabadidőnk a kínai gép indulásáig. Ezt az időt sörözéssel töltöttük, majd 6 órakor felszálltunk a kínai járattal. Éjszaka jobb utazni, mert elálmosodik az ember. Felszáll a gép, megvacsorázol, majd alszol egy jót és reggel, amikor felébredsz máris Kínában vagy. Hát ez elméletben jól hangzik, de a valóság azért nem ennyire egyszerű. Miután felszállsz és úgy érzed, hogy már tudnál hunyni egyet, akkor kezdik felszolgálni a vacsorát. Ez kb. 1,5 óra. Lassan leszedik a kaja maradékait és alhatunk. Vagyis alhatnánk, de a repülő teljesen teli van, és pár székkel előttünk folyamatosan ordít egy csecsemő. De miután megnéztem a Zene és szöveg című filmet egészen elálmosodtam. Hát én ugyan kicsi vagyok, de ez a szék, még az én 150 cm-nek is kicsi. Hajnalra már nagyon elfáradtam és sikerült volna elaludni, de akkor hozták a reggelit. Ha egy kifli lenne kefirrel, akkor az még jó is lenne, na de meleg rizses csirkét enni reggelire, hát mindennek van határa… A lényeg, reggel 8.50-re megérkeztünk Pekingbe. Mivel már volt némi helyismeretünk, ezért amíg az érkező utasok a taxisokért küzdöttek, addig mi kényelmesen elbaktattunk a reptéri vonathoz, ami szuper gyors és modern. Az órákon át a hatalmas forgalomban araszoló taxikkal ellentétben semmi perc alatt beszállít az első metrómegállóhoz, ahonnan pár megálló és máris kiszállhatsz a Tiananmen tér oldalán.